Lévay Miklós köszöntője az MA képzésen

Dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár köszöntője az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Kriminológia mesterszakos hallgatóinak 2018. szeptember 10-i tanévnyitóján

tsz_krim_levaymiklosA kriminológia mesterszak szakfelelőseként külön köszöntöm a szak elsőéves hallgatóit. Szakunkon a jelenlegi tanévnyitó immár a nyolcadik, köszönhetően a nem csekély számú államilag finanszírozott hallgatói helyeknek, Önöknek és talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy mesterszakunk jó hírének. A 2018-2019-es tanévre 41 elsőéves hallgatót vettünk fel, akik közül mindenki államilag finanszírozott hallgatóként kezdheti meg tanulmányait.

A mesterszak 2011-es megindulása óta a kriminológia elfogadott, befogadott mesterszakká vált a magyar felsőoktatásban. Nagy öröm ez annak tudatában, hogy milyen utat járt be Magyarországon a kriminológia.  A történeti áttekintést mellőzöm, csupán a lényegre utalok. A kriminológia szerencsésebb történelmi korszakokban  – hol fakultatív, hol kötelező tantárgyként – csupán egy tantárgy volt a jogász-képzésben. Kevésbé szerencsés, diktatórikus, autoriter politikai rendszerekben viszont száműzték a jogi kari tanrendből.

Ehhez képest a kriminológia ma egyszerre jelöli a jogászképzés egy tantárgyát, valamint a mesterszakot, ráadásul karunkon – egyetlenként az ország jogi karai közül – önálló tanszéke van.

El kell persze ismernünk, hogy a kriminológia hányattatásának tudományelméleti oka is van. Mire gondolok?  Arra, hogy nehezen alakult ki, nemcsak hazánkban, hanem azokban az országokban is, ahol politikai tényezők nem hátráltatták e tudományterület fejlődését, az, hogy mivel is foglalkozik a kriminológia, mi ennek a diszcplínának a tárgya, kutatási területe, milyen tudással, ismeretanyaggal kell, hogy rendelkezzék a kriminológus. Korunkra általánosan elismertté vált az a tárgymeghatározás, ami az Európai Kriminológiai Társaság Alapszabályában olvasható. Idézem: „a “kriminológia” fogalma  felöleli a bűnözés magyarázatára, megelőzésére, kontrolljára, a bűnelkövetőkkel és az áldozatokkal való bánásmódra, továbbá a bűnözés mérésére, felderítésére, a büntető jogalkotásra és jogalkalmazásra, a rendőrség, a bíróság és a büntetés-végrehajtás működésére vonatkozó tudásanyagot, kutatási eredményeket és szakmai ismereteket.” Ebből logikusan következik az Alapszabály kriminológusra vonatkozó meghatározása: „Kriminológus az a személy, aki a kriminológia területén végez kutató, oktató vagy gyakorlati munkát.” Ugyanakkor, ha elfogadjuk, hogy a bűnözés normasértő, egyszerre társadalmi és jogi jelenség, a bűnelkövetés pedig individuális magatartás, akkor abból következhetne az is, hogy azzal a szociológia, a jogtudomány, illetve a pszichológia, esetleg a pszichiátria foglalkozik.  A XX. század során azonban a kriminológia, illetve a kriminológusok kivívták, hogy az Alapszabályból idézett kérdéskörökkel a kriminológia, illetve a kriminológusok foglalkoznak.

A szak létesítésére irányuló akkreditációs anyagunkban a képzés céljának megfogalmazása az előzőekben idézett szakmai-tudományos közmegegyezésnek megfelelő. „A kriminológia mesterképzés célja – olvasható az akkreditációs dokumentumban – olyan jogi és társadalomtudományi felkészültséggel, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a bűnelkövetők társadalmi integrációját, illetve az áldozatsegítést szolgáló, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésére, a kriminálpolitika részterületein (büntetőpolitika, bűnmegelőzés, áldozati politika és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés) a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, elemzői, szakértői feladatok elvégzésére, valamint a bűnözés, annak megjelenési formái, a bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás, bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás működésének kutatására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.”

A megfogalmazott cél eléréséhez interdiszciplináris tudásanyagra van szükség. A kriminológusnak rendelkeznie kell társadalomtudományi, jogi ismeretekkel, tisztában kell lennie a bűnözéskontrol intézményeinek működésével. A szak ismeretanyagát ennek tudatában állítottuk össze kollégáimmal, Gönczöl Katalinnal, Borbíró Andreával, Inzelt Évával és Kerezsi Klárával. Az ismeretanyaghoz igazodóan állt össze a szak interdiszciplináris oktatói közössége, köszönhetően elsősorban az ELTE Társadalomtudományi Kara, továbbá a Pszichológiai és Pedagógiai Kar és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatói közreműködésének. Ennek következtében a kétéves képzés oktatói között van szociológus, statisztikus, pszichológus, pszichiáter, jogász, sőt ma már szakunkon végzett kriminológus is, továbbá gyakorlati szakemberek, mint szociális munkás, pártfogó felügyelő, áldozatsegítő és ügyvéd.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy interdiszciplináris a szak és így az első évfolyam hallgatói összetétele is. Önök közül a legtöbben (16-an) szociológia alapszakos diplomával rendelkeznek, de van társadalomtudományi, szociális munka, szociálpedagógia, politológia, pszichológia, gyógypedagógia, nemzetközi tanulmányok, humánerőforrás, igazságügyi ügyintéző, igazgatásszervező és közigazgatás szervező szakon végzett elsőévesünk is. Az említettek szerinti hallgatói összetétel kettős kihívást jelent a képzés, az oktatók számára. Egyrészt, hogy vegyük figyelembe a különböző alapszakos diplomákból fakadó hallgatói heterogenitást, másrészt pedig, hogy adott esetben az alapszakon tanult kriminológiai jellegű ismeretkörhöz (pl. deviancia szociológia) adjunk hozzá kriminológia tudást, szakismeretet, azaz speciális többlettudást biztosítsunk. A már végzett évfolyamok véleménye alapján úgy tűnik, hogy eddig sikerrel küzdöttünk meg a kettős kihívással.

Kedves kriminológia mesterszakos I. évesek!

Bár most még valószínűleg az elkövetkező két év foglalkoztatja Önöket, de biztos, hogy megfordul a fejükben az is, mire lesz jó a kriminológus diploma, el tudnak e majd kriminológusként helyezkedni. Végzettjeink visszajelzései egyre kedvezőbbek, amelyek egy kormányrendelet nyomán a jövőben még pozitívabbak lehetnek. A 43/2016-os (XII.16.) Kormányrendelet ugyanis már tartalmazza az okleveles kriminológus szakképzettséggel betölthető feladatköröket. Ilyen például az áldozatsegítői feladatkör, a pártfogó felügyelői feladatkör, az addiktológiai konzultáns vagy a gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó. Több éves erőfeszítésünknek köszönhetően a rendelet következtében a kriminológus tehát nem csupán mesterszakos egyetemi végzettséget, hanem szakképzettséget jelent, foglalkozást jelenthet.

Erre egy friss példát említek. A napokban jelent meg a Nemzeti Szakértői Kutató Központ arcképelemző munkatársra vonatkozó álláshirdetése. A hirdetésben az állás betöltésénél előnyt jelentő tényezők között szerepel a kriminológus szakképzettség.

Kedves kriminológia mesterszakos hallgatók!

Holnaptól ugyanolyan lelkesedéssel várja Önöket a szak oktatói kara, mint 2011-ban az akkor abszolút új hallgatókat. A tudásanyag átadásán túl célunk, hogy egyfajta szemléletet is elsajátítsanak tanulmányaik során.  Hogy ez pontosan mit jelent, arról nem biztos, hogy a mintegy 40 oktatónak azonos a véleménye. A szaklétesítési és a szakindítási anyagok összeállítása kapcsán, majd a mindennapi munka során azonban megismertük egymást annyira, hogy egyrészt kiderült, hogy a kifejezetten kriminológiával foglalkozó oktatók meglehetősen hasonló motivációk mentén fordultak a kriminológia felé, másrészt pedig a szak oktatóinak alapkérdésekben lényegében egyező az álláspontja.

Az utóbbival kapcsolatban nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt állítom, hogy megegyezik abban az álláspontunk, hogy a bűnözés jelensége és a bűnelkövető része a társadalomnak, nem pedig azon kívüli tény, illetve lény.  Nincs nagy eltérés közöttünk abban sem, hogy a bűnözéssel szembeni fellépést nem háborúnak gondoljuk, amelyben a bűnözők az ellenségek, a börtönben lévők pedig hadifoglyok. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a magunk eszközeivel, jelen esetben az oktatással és az ennek hátterében lévő kutatásainkkal hozzá kell járulnunk a bűnözésből fakadó szenvedések, károk csökkentéséhez.

Bízom benne, hogy nem csak az általunk közvetített tudásra, de a vázolt szemléletre is fogékonyak lesznek.

Köszöntőm zárásaként szeretném arra is felhívni a figyelmüket, hogy Önök rövidesen nem csupán kriminológia mesterszakos hallgatók, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, azon belül az Állam-és Jogtudományi Kar hallgatói is lesznek. Éljenek az egyetem és a Kar biztosította lehetőségekkel.

Egy brit kriminológus (David Downes) a kriminológiát, annak heterogén, interdiszciplináris ismeretanyagára tekintettel randevú tudománynak nevezte. Én most Önöket, kedves elsőévesek, kollégáim nevében is, tisztességes szándékkal egy kétéves randevúra hívom.

Bízom benne, hogy pozitív szakmai, tudományos élményeik lesznek.

A mesterszak minden hallgatójának, oktató és nem oktató munkatársaimnak tartalmas kétéves közös munkát kívánok!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s