Kriminológia az ELTE ÁJK-n

A Kriminológiai Tanszék története (1979-2016)

Lévay Miklós
(tanszékvezető egyetemi tanár, a Kriminológia mesterszak szakfelelőse)

Magyarország állam- és jogtudományi karainak egyetlen önálló Kriminológiai Tanszéke 1979-ben jött létre. Ez nem azt jelenti, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az egyetem jogelőd intézményében ekkor kezdődött volna meg a kriminológia oktatása.
Szemben a Dualizmus időszakával, amikor a Büntetőjog c. tárgy keretében voltak kriminológiai témájú előadások, amelyeket jellemzően Vámbéry Rusztem tartott, 1947-1951 között ún. magántanári előadásokon hallgathatták a Kar diákjai a tárgyat. A tárgy előadója Schäfer István volt. A kriminológia hazai művelése szempontjából Schäfer jelentette volna a folyamatosságot. Az 1950-es években azonban a kriminológiát „burzsoá áltudománynak” minősítették, így oktatása megszűnt. Schäfer István 1956-ban elhagyta Magyarországot. 1961-től élt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol 1966-1976 között a bostoni Northeastern University szociológia és kriminológia professzora volt.

vamberyrusztem

Vámbéry Rusztem

Több éves szünet után a kriminológia oktatása karunkon az 1963-64-es tanév II. félévében indult meg. Ekkor „A bűnözés és a társadalom (kriminológiai alapvetés)” címmel heti két órás speciálkollégiumként lett újra a joghallgatók tanrendjének része. A tárgyat a Statisztikai Tanszék hirdette meg, oktatója pedig Vigh József egyetemi docens volt. A speciális kollégiumot a nappali tagozat II.-III. és IV. éves hallgatói, az esti tagozatosok közül pedig a IV. évesek vehették fel.
„Kriminológia” névvel az 1966-1967-es tanévben vált kötelező tantárggyá a diszciplína. A tárgy oktatása a Statisztikai Tanszékhez tartozott. A IV. éven nappali tagozaton két féléves heti kétórás, esti tagozaton egy féléves, heti egyórás tárgyat ugyancsak Vigh József oktatta.
Abban, hogy „burzsoá áltudományból” a jogi karokon kötelező tantárggyá vált a kriminológia, az 1960-as évek politikai változásainak, az ebből fakadó tudományos fejlődésnek és ezzel párhuzamosan a bűnözés és a szocialista viszonyok közötti összefüggés korábbiakhoz képest eltérő politikai felfogásának köszönhető. Az utóbbi lényege: a bűnözést nem lehet a szocialista társadalomtól idegen jelenségnek tekinteni, mert – amint ezt korabeli munkájában Vigh József hangsúlyozta – léte visszavezethető a korabeli társadalmi viszonyokra.
Jelentős változást hozott a Kriminológia kari oktatásában az 1967-1968-as tanév. A korabeli dékán, Király Tibor professzor kezdeményezésére, amelynek motívumai a kriminológia hazai fejlődése, szaktudományként való elismerése, a tantárgy hallgatók körében való népszerűsége és az 1965-ben megalakult Kriminológiai TDK tevékenysége voltak, az említett tanévben a Büntető Eljárásjogi Tanszéken megalakult a Kriminológiai Tanszékcsoport. A csoport vezetője Vigh József volt. Gönczöl Katalin gyakornokként vett részt a Tanszékcsoport munkájában, az 1968-1969-es tanévtől pedig mint tanársegéd. 1966-ban már írásos tananyag is a hallgatók rendelkezésére állt: a Vigh József-Földvári József szerzőpáros Kriminológia c. egyetemi jegyzete.
Az 1979-1980-as tanévig tartó tanszékcsoporti működés legfontosabb személyi változásai, illetve eseményei a következők voltak: a, 1973. március 1-től Tauber István a csoport teljes állású oktatója; b, az 1973-74-es tanévtől Vermes Miklós, aki az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet csoportvezetője, mellékfoglalkozású oktatója a csoportnak; c, Vigh József 1974-ben megvédte „Kauzalitás, determináció és prognózis a kriminológiában” c. doktori disszertációját, majd 1975-ben egyetemi tanárnak nevezik ki; d, Gönczöl Katalin, aki az 1974-1975-ös tanévtől egyetemi adjunktus, 1978-ban megvédi „A visszaeső bűnelkövetők tipológiája” c. kandidátusi disszertációját, ezt követően egyetemi docens lesz.

Ebben az időszakban úgy az oktatásban, mint a kutatásban a tanszékcsoport a pozitivista, determinista kriminológiai paradigmát, mégpedig annak szociológiai irányát követi. Az első jelentős közös kutatás az erőszakos bűnözés hazai sajátosságainak feltárása volt. A kutatás eredményeit tartalmazó monográfia 1973-ban jelent meg.
A tanszékcsoport oktatói a bűnözést, illetve bűnelkövetést empirikus vizsgálatokkal feltárható biológiai, pszichológiai vagy társadalmi-gazdasági okokra visszavezethető jelenségnek tekintik, amely okok közül dominánsnak a társadalmi-gazdasági okokat tartják. A közös megközelítésmódon túl azonban az egyes oktatók között jelentősek a szellemi, elméleti orientációs különbségek. Vigh József részben a marxizmus klasszikusainak, részben korabeli szerzőinek munkái alapján az okozatosság általános filozófiai kérdéseinek kriminológiai adaptációjára törekedett. Oktatói és kutatói munkásságában a bűnös emberi magatartásnak az oksági determináció révén, illetve oksági láncolaton keresztül való megismerhetőségét és az erre alapozó bűnmegelőzési programok kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta. Gönczöl Katalin ehhez képest a bűnözésen belül empirikusan elhatárolható csoportok kialakulását és az eltérő típusú bűncselekmények társadalmi reprodukcióját kutatta.  Lényegesnek tartotta továbbá a XIX. század végi, XX. század eleji magyar „polgári” kriminológiai hagyomány megismertetését, kutatásai során pedig ennek a hagyománynak az adaptációjára törekedett. Tauber István kezdő kutatóként vizsgálta a cigányság, mint hátrányos helyzetű kisebbség bűnözési aktivitását, azt a hazai társadalmi-gazdasági folyamatokkal hozta összefüggésbe.

A tanszékcsoport munkásságának elismerésképpen, ismét Király Tibor dékán támogatásának köszönhetően, 1979-ben, a Bűnügyi Tudományok Intézetén belül, létrejön a Kriminológiai Tanszék. Az újonnan megalakult tanszék vezetője Vigh József professzor, oktatói: Gönczöl Katalin egy. docens. Tauber István egy. adjunktus és mellékfoglalkozásban Vermes Miklós c. egy. docens. 1979-ben megjelenik a Magyarországon újraindult kriminológia oktatás első egyetemi tankönyve, Vigh József-Földvári József: Kriminológia ismeretek c. műve.
A rendszerváltozásig terjedő időszak egyes oktatókhoz köthető tudományos teljesítményei közül kiemelendő Vigh Józsefnek az Igazságügyi Minisztérium megbízásából végzett, egy állami bűnmegelőzési program megalapozását szolgáló kutatása, amelyet az 1980-as évek elején végzett. Tauber István 1984-ben megvédte a „Hátrányos társadalmi helyzet, cigányság, bűnözés” c. kandidátusi értekezését. Gönczöl Katalin 1989-ben pedig „A „bűnös szegények” c. akadémiai doktori disszertációját védte meg.
Az előzőek nyomán Tauber István egyetemi docens, Gönczöl Katalin 1990-ben egyetemi tanár lett. Ebben az időszakban dolgozza ki Gönczöl Katalin a bűnözés társadalmi reprodukciójának elméletét. Az elmélet lényege: Magyarországon kialakult egy olyan társadalmi réteg, amely a társadalom egyéb rétegeitől jelentős mértékben leszakadt, a hátrányai több generáción keresztül öröklődnek, és körükben a társadalmi jelenlétükhöz képest fokozottabb a leghagyományosabb devianciák reprodukciója.
A Tanszék oktatói állománya 1988-ig sajnálatos módon annak következtében változott, hogy 1984. június 13-án elhunyt Vermes Miklós.

A rendszerváltozást követően a kriminológia bővülő ismeretanyaga okán a kötelező előadások mellett a tanszék egyre több olyan fakultatív tárgyat hirdet meg, amelyet külső, megbízott előadók tartanak. Az 1990-es években több tanéven keresztül volt a tanszék megbízott előadója Brósz Tünde, H. Nagy Anna, Pápainé Faragó Katalin, Hevényi Attila, Barabás A. Tünde, Dános Valér, Virág György, Boros János. Az 1992-1993-as tanévben vendégprofesszorként oktat a tanszéken Szabó Dénes, a Montreáli Egyetem Kriminológiai Karának megalapítója.
1991-ben megjelent a Kriminológiai alapismeretek c. tankönyv, amelynek immár csak egyetlen szerzője van, Vigh József. Ezt a tankönyvet váltja fel az 1996-ban Gönczöl Katalin társszerkesztői és szerzői, valamint Vigh József szerzői közreműködésével megjelent Kriminológiai ismeretek – Bűnözés – Bűnözéskontroll c. új, korszerű tankönyv.
A tanszékhez kötődik a 1992-1994 közötti Országos Kiemelt Társadalomtudományi Kutatás keretében folyatott „A bűnözés új tendenciáira adott társadalmi, hatósági reakciók – bűnmegelőzés, büntetőpolitika” c.  kutatás, amelynek vezetője Gönczöl Katalin.
Gönczöl Katalint 1995-ben megválasztották az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosának. A tisztséget 2001-ig töltötte be, azonban megbízatása idején is teljesítette oktatói kötelezettségét.
1996 október 1-jén Vigh Józsefet Tauber István váltja a tanszékvezetői tisztségben. Vigh József professzorként, 2000-től pedig Professor Emeritusként a tanszék tagja maradt, oktatott, előadásokat tartott, 2000 szeptemberétől a Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke volt. A tanszék alapító vezetője, aki az ELTE ÁJK-n először tanított kriminológiát, 2011. augusztus 21-én hunyt el.

Tauber István tanszékvezető időszakában (1996-2003) a Kriminológia1. a III., a Szakkriminológia pedig a IV. szemeszterben lesz kötelező tantárgy. A tanszék oktatóinak tudományos érdeklődése bővült. Gönczöl Katalin elsősorban a kriminálpolitika elméleti kérdéseivel, kriminálpolitika és társadalompolitika összefüggéseivel foglalkozott. Tauber István a rendszerváltozás bűnözésre gyakorolt hatását vizsgálta, valamint rendőrség-szociológiai kutatásokat folytatott. Vigh József pedig a kárhelyreállító igazságszolgáltatás tárgykörével foglalkozott.
Gönczöl Katalin, tanszéki egyetemi oktatói munkájának folytatása mellett, 2002-ben az Igazságügyi Minisztériumban a büntetőpolitika elvi kérdéseiért felelős miniszteri biztos lett, 2003-2009 között az Országos Bűnmegelőzési Bizottság vezető elnöke volt, egyúttal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főtanácsadója, majd büntetőpolitikáért felelős szakállamtitkára. Minisztériumi munkáját öt szakmai területre kiterjedő kriminálpolitikai reform lezárása után, 2009-ben fejezte be.
2003 július 9-én, 53 éves korában váratlanul elhunyt Tauber István, aki harminc éven keresztül volt a tanszék elismert oktatója.

A tanszék vezetését megbízott tanszékvezetőként Kerezsi Klára vette át. A tisztséget 2004. szeptember 30-ig töltötte be. Kerezsi Klára teljes állású egyetemi docensként 2001. január 1. és 2014. január 31. között dolgozott a Kriminológiai Tanszéken. 2007-ben habilitált az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, „Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája” c. értekezésével. Tanszéki működése idején négy OTKA által támogatott kutatási programnak volt a vezetője és egy nemzetközi bűnmegelőzési projektben pedig közreműködő kutatóként vett részt. Az OTKA kutatások budapesti fiatalkorú fiúk kriminalitásának vizsgálatára, látens fiatalkori devianciák feltárására, a helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségeinek számbavételére és a korrupciós bűncselekmények vizsgálatára irányultak. Kerezsi Klára „Konfrontáció és kiegyezés: a helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában” c akadémiai doktori értekezését 2013-ban védte meg. Kerezsi Klára 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

2004 október 1. óta a tanszék vezetője Lévay Miklós egyetemi tanár.
Lévay Miklós 2004. február 1-től a tanszék oktatója.  Korábban a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézetében tanított büntetőjogot és kriminológiát.  1992-ben védte meg a „Kábítószerek és bűnözés. (Elméleti kérdések és a hazai helyzet) c., az interakcionista kriminológiai paradigmán alapuló kandidátusi disszertációját.  A társadalmi-gazdasági változások és a bűnözés összefüggéseinek vizsgálatára irányuló kutatásokon alapuló miskolci egyetemi habilitációt követően 1998-ban kapott egyetemi tanári kinevezést. Lévay Miklóst az Országgyűlés 2007. április 21-től kezdődően kilenc évre alkotmánybíróvá választotta. Alkotmánybírói munkája mellett teljes állásban ellátta, illetve ellátja tanszékvezetői és oktatói munkáját. Lévay Miklós negyedik tanszékvezetői ciklusát tölti.

A jogászképzésben a kriminológia tárgykörébe tartozó kötelező, alternatív, valamint fakultatív tárgyak tananyagának korszerűsítése érdekében, a tanszék vezető oktatóinak kezdeményezésére és meghatározó jellegű közreműködésükkel, 2006-ban új tankönyv jelent meg: Gönczöl K.-Kerezsi K.-Korinek L.-Lévay M. (szerkesztők): Kriminológia-Szakkriminológia c. 700 oldalas kötet.
A tankönyv mellett jelentős mértékben a tanszék oktatóinak munkájának eredményeként, a TÁMOP 5.6.2. projekt keretében, 2009-ben megjelent „A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve” c. kétkötetes mű. A gyakorlati szakemberek számára továbbképzési tananyagként is szolgáló kiadvány főszerkesztője Borbíró Andrea, egyik szerkesztője Kerezsi Klára volt, a szerzők között pedig szerepel Gönczöl Katalin és Lévay Miklós.
A tankönyvön és a hivatkozott kézikönyvön túl a nagymértékben bővülő kriminológia ismeretanyag közvetítését szolgálták az új alternatív és fakultatív tárgyak. Ezek meghirdetői és több tanéven át oktatói a következők voltak: Berta Krisztina, Horváth Sarolta, Jármy Tibor, Kiss Anna, Németh Zsolt, Pál Enikő, Somlai Péter.

A tanszék története és működése szempontjából mérföldkőnek minősül a 2011-2012-es tanév. Több éves előkészítő munka után ugyanis 2011 szeptemberében indult meg – Magyarországon elsőként és eddig egyetlenként karunkon – a  Kriminológia mesterképzés. A 2000-es évek közepén a tanszék oktatói a hazai bűnözési helyzetre, a bűnelkövetőkkel való foglalkozás szakszerűségi követelményeire, továbbá a kriminológia jelentős mértékben megnövekedett ismeretanyagára tekintettel, arra a következtetésre jutottak, hogy szükség van a bűnözés komplex jelenségére reagálni tudó szakemberekre, kriminológusokra.
A felismerés nyomán elkezdődött a szakalapítási anyag összeállítása. Az akkreditációs anyagot Lévay Miklós, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára és Borbíró Andrea dolgozták ki. A kidolgozásban közreműködött még Győry Csaba doktorjelölt. Az akkreditációs szakmai anyag összeállításában kiemelkedő szerepe volt Borbíró Andreának, aki akkor tanársegédként dolgozott a tanszéken. A Magyar Akkreditációs Bizottság plénuma 2008. december 5-i ülésén támogatta az ELTE Kriminológia mesterszak-létesítési kérelmét. Ezt követően megkezdődött a szakindítási kérelem anyagának összeállítása. A munkában a tanszék oktatóin kívül közreműködtek a Kar szakmai társtanszékei (Büntetőjogi Tanszék, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, Jog- és Társadalomelméleti Tanszék, Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék), továbbá az ELTE Társadalomtudományi Kar és Pedagógiai-Pszichológiai Kar szakmailag érintett oktatói és gyakorlati szakemberek. A szakindítási anyag összeállításában kiemelkedő szerepe volt Inzelt Éva doktorjelöltnek.

A szakindítási kérelem 2010. február 22-i akkreditációja, majd az egyetemi fórumok pozitív döntései után 2011 szeptemberében 42 hallgatóval indult meg nappali tagozaton a négy féléves képzés. A szak felelőse: Lévay Miklós. A képzés főbb területei: a, kriminológiai ismeretek, b, jogi  ismeretek, c, bűnözés kontroll, d, kutatás módszertan. A tantárgyak többségének a tanszék oktatói a tárgyjegyzői. Jelentős számban vesznek rész azonban az oktatásban a már említett tanszékek, karok oktatói és gyakorlati szakemberek. A mesterképzésre is tekintettel 2011. szeptemberében megbízott oktatóként kezdte meg  munkáját a tanszéken Bárd Petra, Vig Dávid és Virág György.
A szak sikerességét bizonyítja, hogy évenként 160-200 jelentkező van a mesterképzésre. Az induló évfolyam hallgatói közül 2013-ban 23-an sikeresen záróvizsgáztak. A felvett hallgatók szinte kivétel nélkül állami ösztöndíjasok. Így például a 2015-ben a szakra felvett 54 hallgató közül 50 állami ösztöndíjas. A 2014-2015-ös tanévvel bezárólag 105-en szereztek kriminológia mesterszakos diplomát.

A mesterszakhoz kapcsolódóan a tanszék kidolgozta a kriminológia PhD programját. A program kidolgozásában meghatározó szerepe volt Gönczöl Katalinnak. A program a 2014-2015-ös tanévtől kezdve a kar Állam-és jogtudományi Doktori Iskola keretében működik, vezetője Lévay Miklós. Jelenleg 3 PhD hallgatója van a programnak.

A 2010-es évek tanszéki kutatása a korrupciós bűncselekmények vizsgálatára irányult. A kutatást, amelynek eredményeit tartalmazó kötet 2014-ben jelent meg, az OTKA támogatta. A kutatást Kerezsi Klára vezette. Inzelt Éva dolgozta ki a kutatási programot és végezte az empirikus vizsgálatot. A kutatásban közreműködött még Lévay Miklós.

A tanszékhez kapcsolódóan 1990 óta a következők szereztek kandidátusi, illetve PhD tudományos fokozatot: Nyári Katalin, 1991 (A bűnmegelőzés kriminológiai kérdései, témavezető: Vigh J.), Barabás A. Tünde, 1995 (A szabadságvesztés büntetés alternatívái, tv.: Vigh J.).
PhD fokozatot szereztek: Németh Zsolt, 2002 (A szervezett bűnözés és a fiatalkori bűnözés összefüggései, tv.: Gönczöl K.), Domokos Andrea, 2002 (Az erőszakos bűnözés, tv.: Gönczöl K.), Borbíró Andrea, 2011 (Kriminálpolitika és bűnmegelőzés a késő-modernitásban, tv.: Gönczöl K.), Vig Dávid, 2014 (Korlátlan fájdalom? A bebörtönzés kirekesztő hatásai a semlegesítésben és azon túl, tv.: Kerezsi K.), Inzelt Éva, 2015 (Korrupció: fehérgallérral vagy anélkül. A fehérgalléros bűnözés változó tartalma és formái, tv.: Lévay M.), Szabó Judit, 2015 (Speciális prevenció és dezisztencia, tv.: Lévay Miklós).

A tanszék a szakmai felelőse és egyetemi, illetve kari koordinátora a „Doctorate in Cultural and Global Criminology” (DCGC) nemzetközi doktori programnak. A program a négy konzorciumi partner – The University of Kent, The University of Hamburg. Utrecht University és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – sikeres pályázata nyomán 2011. júliusában elnyerte az Európai Unió támogatását, mint „Erasmus-Mundus Joint Doctorate under the ’Erasmus Plus’ scheme”. A hároméves PhD képzésre felvett hallgatók első ízben a 2012-2013-as tanévben kezdték meg doktori tanulmányaikat. A program több szempontból is egyedülálló: ez az első Erasmus-Mundus doktori program kriminológiából, továbbá az első olyan társadalomtudományi Erasmus-Mundus doktori program, amelyben partnerként egy kelet-közép-európai egyetem is részt vesz. Az Erasmus-Mundus státus odaítélésének alapja az indokolás szerint a program kivételes akadémiai színvonala és a részt vevő egyetemek magas felkészültsége volt. A DCGC program tanszéki feladatainak koordinátora 2010-től Borbíró Andrea. A partnerintézményekkel a kapcsolattartó 2012-2014 között Kerezsi Klára volt, 2014. áprilisától pedig Borbíró Andrea. A program megavalósításában jelentős szerepe van Vig Dávidnak és Podoletz Lénának. Az Állam-és jogtudományi Doktori Iskola keretében folyó DCGC angol nyelvű doktori program vezetője Lévay Miklós.
A programnak eddig 10 ELTE-re felvett hallgatója van.

A Kriminológiai Tanszék (és az ELTE ÁJK) 2011 ősze óta résztvevője a Common Study Programme in Critical Criminology elnevezésű, félévente megrendezett nemzetközi konferenciának, melynek szervezési feladatait 2012 októberében Kerezsi Klára és Podoletz Léna vezetésével és Vig Dávid közreműködésével a Tanszék látta el. A budapesti konferenciának kb. 150 oktatói és hallgatói résztvevője volt számos európai országból.

A tanszék életében jelentős szerepe van a sokrétű tudományos diákköri tevékenységnek. A Kriminológia TDK egyébként előbb, 1965-ben jött létre, mint maga a tanszék. A TDK-nak még egyetemi hallgatóként Gönczöl Katalin volt az első vezetője, majd oktatókét 1985-ig a szakmai felelőse. A Kriminológia TDK a hallgatók körében való rendkívüli népszerűségét az 1985-ig terjedő időszakban alapvetően két programnak köszönhette. Az egyik: a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetben szabadságvesztésüket töltő, majd szabaduló elítéltek utógondozására teremtett lehetőséget a TDK. A másik: az önkéntes rendőri csoport, amelynek tagjai elsősorban az „ifjúságvédelmis” rendőrök munkájába, mint környezettanulmány készítői kapcsolódtak be. 1985 után Tauber István lett a tanszéki TDK oktatói felelőse, 2003-tól Kerezsi Klára, majd Borbíró Andea, a 2010-es évek elejétől pedig Podoletz Léna (2011-től PhD hallgató, 2014. szeptemberétől egy. tanársegéd) és Vig Dávid a TDK munka oktatói segítői. A Kriminológia TDK tevékenysége ma a következő tevékenységeket öleli fel: a, készségfejlesztő program elsősorban a demonstrátorok számára, b, tudományos dolgozatok készítése, megvitatása, OTDK-ra való felkészítés, c, Börtön Kör: büntetés-végrehajtási intézetek összehasonlító elemzése, d, Pártfogói csoport, e, szakmai vitafórumok szervezése. A Kriminológia TDK keretében készült dolgozatokkal hallgatóink hagyományosan jól szerepelnek az OTDK-n. Így például a 2013-i OTDK-n két I. helyezést, a 2015. évi OTDK-n egy I. és egy III. helyezést értek el hallgatóink.

Tanszékünk oktatói aktív résztvevői a hazai és nemzetközi tudományos életnek. Az 1983-ban alakult Magyar Kriminológia Társaságnak (MKT) az első titkára, majd főtitkára, 2004-től pedig az elnöke Gönczöl Katalin. Az MKT jelenlegi szakmai titkára Inzelt Éva, az Igazgató Tanács tagja Borbíró Andrea, Lévay Miklós és Virág György.
A Társadalomvédelem Nemzetközi Társasága (SDI) Igazgató Tanácsának tagjaként közreműködött a szervezet munkájában Vigh József.  Az SDI „Felelősség és társadalom” c., 1988. szeptember 19-24. között Siófokon tartott nemzetközi konferenciájának egyik szervezője a Kriminológiai Tanszék volt.
A Nemzetközi Kriminológiai Társaság (ISC) Igazgató Tanácsának alelnöke volt 2014-ig Gönczöl Katalin. Az ISC „Társadalmi-politikai változások és a bűnözés. A XXI. század kihívásai” c. XI. világkongresszusát 1993. augusztus 22-27. között Budapesten tartotta. A 76 ország képviseletében 1560 résztvevővel lezajlott kongresszus megszervezésében közreműködött a Kriminológiai Tanszék, a szervező bizottság főtitkára Gönczöl Katalin volt. Az ISC Tudományos Bizottságának munkájában Kerezsi Klára 2014-ig vett részt, Lévay Miklós pedig 2014 óta tagja a szervezet Igazgató Tanácsának.
Lévay Miklós  2009-2012-ig az Európai Kriminológia Társaság (ESC) elnöke volt, 2014-től pedig az ENSZ Főtitkárának kinevezése alapján az ENSZ Európai Bűnmegelőzési Intézete (HEUNI) Tanácsadó Testületének elnöke 2018-ig.
A Magyar Kriminológiai Társaság mellett a Kriminológiai Tanszék volt a szakmai házigazdája az ESC 2013. szeptember 4-7. közötti „Beyond Punitivness: Crime and Crime Control in Europe in a Comparative Perspective” c. konferenciájának. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán megtartott rendezvényen – amelynek szervező bizottságának társelnökei Gönczöl Katalin és Lévay Miklós, titkára pedig Inzelt Éva volt – 54 országból 1026-an vettek részt. A plenáris üléseken többek között előadást tartott Susanne Karstedt, David Garland és Hans-Jürgen Kerner.

Az 1979-ben egyetlen szakon (jogász) és képzési szinten (lényegében: „mester”) csupán két kötelező tárgyat oktató tanszékből mára két szakon (jogász és kriminológia) és két képzési szinten (mester és doktori képzés) oktató szervezeti egységgé fejlődött a Kriminológiai Tanszék. A jogász szakon két (Kriminológia1, Kriminológia2), a Kriminológia mesterszakon kilenc (Az elméleti kriminológia alapproblémái, Kriminálpolitika, Szakkriminológia, A bűnözés társadalmi reprodukciója, Pönológia, Adatvédelem és információszabadság, Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció, Kutatási módszerek a kriminológiában, Kriminálpszichológia) kötelező tárgy van.[ii] Ehhez társul számos alternatív és fakultatív foglalkozás, valamint a Kriminológia PhD program és a DCGC program tantárgyai. A 2011-2012-es tanévtől pedig tanszékünk oktatói tanítják a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem joghallgatóinak az egy szemeszteres Kriminológia c. tantárgyat.
Úgy az oktatási, mint a kutatási programjainkban egyaránt jelen van a kriminológiai gondolkodás pozitivista, interakcionista és kritikai paradigmája.
A tanszék főbb kutatási témái: a bűnözés társadalmi reprodukciója; a büntetés szociológiája, azaz a pönológiai kérdései; a büntetőpolitika és a kormányzati politika összefüggései; a kriminológia és kriminálpolitika kapcsolata; a gyermek-és fiatalkori bűnözés; a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása; a nemzetközi bűncselekmények kriminológiája; a társadalmi és szituációs bűnmegelőzés; a fehérgalléros bűnözés; a korrupció kriminológiai vetülete; a büntető igazságszolgáltatás és emberi jogok; a büntető igazságszolgáltatás alkotmányos korlátai; az áldozatsegítés; a kulturális kriminológia.